Adventi koszorút a 19-20. század óta szokás készíteni. Nem csoda, hogy a sok év alatt folyamatosan változott a külleme. 🙂 “Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.” Az utolsó hét a háláról is szól. Mindenki szálljon hát magába és vegye számba, hogy miért lehet hálás ebben az életben…
A koszorú őséről itt olvashatsz bővebben, ha érdekel. 🙂
 Egyre inkább fordulunk a természetesebb anyagokhoz az Adveni koszorú elkészítése során. (termések, toboz, bogyók, fa szeletek…)  A tavalyi koszorúm elég giccsesre sikeredett, mégis visszaadta a karácsony előtti várakozások hangulatát. Inkább asztali dísz volt mint koszorú, de a célnak megfelelt. Most sem egy tipikus példánnyal készültem, hanem kettővel 😉 bár itt már azért megvan a 4 gyertya, amit vasárnaponként gyújtunk majd meg.
- A turpisság már az elején megvolt, mert a pohárkák nem akartak megállni a kosár közepén, ezért egy kis varázslat 🙂 (hungarocell lap körbevág+ 4 kis lyuk a poharak talpának) segítségével kellett fixálnom a helyükre.
- Amikor ez megvolt, akkor jöhetett a többi hozzávaló elrendezése. Körbe az ágakat, előre pedig a bogyókat rakosgattam… végül a masni is a helyére került.
             A másik rusztikusabb “koszorúm” mert hogy nem kör alakú  ilyen lett: 
Itt is a kosár volt az alap, és ebbe jöttek a kis fenyőágak, tobozkák, a 4 faguriga és a bogyók, meg természetesen a gyertyák. Ennél a kompozíciónál nem volt szükség semmilyen kitámasztásra, bármi trükkre. 🙂
TIPP: Az első koszorúnál a gyertyákat úgy rögzítettem a pohárba, hogy olvadt viaszt csöpögtettem bele.
Képek: saját





 
		     
		     
		     
		     
		
        
        
        
				
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: