Nemsokára lecseng a levendula szüret és elvirágzik ez a csodás növényünk, ezért ideje ‘elrakni télire’ a friss zamatát, hogy később is élvezni tudjuk majd.
Bizony, eme jótékony ‘gyógy virág’ nemcsak a szépségével és illatával kápráztat el bennünket minduntalan, hanem különlegesen aromás ízvilágával is. Ezért nem csoda, ha sokan a konyhában is kísérleteznek vele, sütik, krémek, lekvárok ízesítésével.
Én most csak pár aromásító módszert hoztam, amivel megtarthatjuk a levendula fantasztikus ízét későbbre.
Levendulás Méz: Nincs annál jobb, amikor egy nehéz nap után egy jó kis lélekmelengető tea visszahozza az életkedvet, és ha az még a kedvenc virágom ízével is kényeztet a benne lévő levendulás méz miatt… fenomenális érzés. Ezzel a kis praktikával a tömény levendula teát váltom ki, annál is inkább, mivel nálam az nemcsak nyugtatólag hat, hanem konkrétan el is altat. 😀 Így egy enyhébb, mégis felismerhető ‘levendula érzést’ kapunk a teánkban.
Csak annyi a dolgunk, hogy egy kis üvegbe szárított levendula virágot szórunk, majd rá öntjük a mézet.
A virág fel fog jönni az üveg tetejére, de ha ezt nem várnánk meg akkor nyugodtan fel is kavarhatjuk. Minél hígabb a méz (akác, selyemfű…) annál könnyebb lesz majd leszűrni kb 2-3 hét után. De természetesen aki nem finnyás, az a teába a virágzattal együtt is teheti. Naponta célszerű forgatni az üveget, hogy a kis zamatkák mindenhova eljussanak a mézben.
Levendulás cukor: Képzeld el, hogy a sütid hozzávalójában már megtalálható az a különleges összetevő, az a plusz amitől egy egyszerű keksz sem lesz többé egyszerű… A kristálycukor tökéletesen átveszi a levendula aromáját, de vigyázzunk, hogy a friss virágot miután megmostuk, nagyon jól szárítsuk meg, nehogy eláztassa a cukrot, mert akkor összeáll egy tömbbe. 😉
Itt már ahogy említettem friss levendula virágot használtam, amit alaposan lemostam majd leitattam róla a vizet papír törlőkendővel, aminek így isteni illata lett 🙂
Egy csatos üveget használtam, hogy jobban megmaradjon benne az aroma, majd a cukrot és a virágokat rétegezve belehelyeztem.
A legfelső réteg is a cukor kell hogy legyen, hogy minél jobban kihasználjuk a virágok illóolaját. Természetesen itt is pár hét múlva ki szedhetjük a virágokat, ami remélhetőleg ekkor már teljesen átadta minden jóságát a cukornak.
Levendulás ecet: Az alma ecet amúgy is egészséges, de nem mindenki szereti az ízét és a szagát. Én sem, pedig sokat használom. Hogy kellemesebbé tegyem az ecet eszenciáját, levendulával spékelem meg. Szoktam pl a friss salátámba löttyinteni belőle egy keveset és ha az birtokolja eme zamatot is, akkor egy illatos salátát kapunk végeredményül, amit élvezet enni és szaglászni is. 😀
Itt is célszerűbb szárított virágot használni, nehogy a friss virágban lévő víz megpenészedjen az ecetben.
Annyira egyszerű megcsinálni ezeket a finomságokat, hogy akár a gyerekek is elkészíthetik.
A kész keveréket állni hagyjuk, és néha ha eszünkbe jut felrázzuk álmából. 😛 Én spec nem szoktam az egészet leszűrni, csak annyit mindig amennyit használok épp.
Tipp: Bár ebben a bejegyzésben a levendula-aroma ehető verzióját soroltam fel, de el kell hogy mondjam hogy az almaecet-levendula combo arcra is kiváló tonikként. Az ecet része savas kémhatásának köszönhetően enyhén hámlasztó hatású a levendula pedig gyulladás gátló. Pattanásos bőrre kiváló lehet. Ha valakinek így túl erős, hígíthatja desztillált vagy ásványvízzel is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: